Thiesz Angéla - Retextil

Honnan és mikor jött a retextil technika és módszer ötlete?
Saját életemből: otthon voltam, mert sok gyereket szültem, és enyhítendő az anyagi nehézségekkel és öreg házzal járó körülményeket, elkezdtem rongyszőnyeget szőni, majd úgy az 50-ik után bekattant, hogy ki lehet lépni ebből az egyszerű rendszerből, és így röpke 3 év gondolkodás után kialakult fejben a rendszer. Ennek segítője volt az istenkúti jószomszédi viszony, ahol sok gyerekruha és egyéb cserélt gazdát, illetve az ott folyó hiperaktív civil érdekérvényesítő tevékenység. Az önkormányzat be akarta záratni az iskolát, aminek mentén óriási helyi energia és kapacitás fókuszálódott, és az iskola elvesztése után ez más, építő jellegű irányokat vett.

Jelenleg milyen formában működtök, hogy néz ki egy átlagos nap?
33 munkavállalóval dolgozunk most, akiknek nagyobbik része egy társadalmi vállalkozást célul kitűző Re-Form névre hallgató TAMOP program kapcsán vannak jelen. Itt elsősorban szociális és környezeti szempontból is fenntartható tevékenységeket célozunk. 7 fős managementünk 5 különböző munkacsoportban gyúrja a jövőképet, és az adminisztrációt, miközben a műhelyben a szocioterápiás alkotótevékenység és a nyitott műhelyek kapnak helyet.

Mik voltak a legnagyobb akadályok az elmúlt években, hogyan sikerült megoldani azokat?
A legnagyobb akadály az, hogy pályázatokból származik a fenntartásunkhoz szükséges forrás nagyobbik fele, és egyáltalán nem reális az a helyzet, amiben a pályázó maximálisan kiszolgáltatott, és az elvégzendő munkára elnyert összeget, mint adományt kapja, nem mint egyenrangú szerződő fél. Több olyan ügyünk van, ahol meggyőződésünk és dokumentációnk értelmében nem marasztalhattak volna el minket, de nem értjük, hogy ki és milyen alapon nevez egy lezárt és elfogadott beszámolót utólag elégtelennek és követel vissza támogatási összegeket.
A másik problémás pont pedig, hogy még mindig nem sikerült a különben többszörösen díjnyertes tevékenységünket disszeminálni, hanem újra és újra csak az első szakaszt futjuk újra: tudunk esélytelennek mondott emberekkel dolgozni, eredményeket elérni.

Személy szerint mi motivál leginkább?
Nagyon jó az amit csinálunk, nagyon jó emberekkel, és gazdag társadalmi hálóban élünk. Öröm az élet.

Mik a jövőbeni tervek?
Megkíséreljük fenntarthatóvá tenni az utópisztikus retextil álmot, miszerint a termékek megfelelő vásárlókhoz kerülnek.

Nemzetközi és hazai együttműködések terén mik a tapasztalataitok és milyen együttműködésekben gondolkodtok a jövőben?
Van tapasztalatunk bőven, mind a gazdasági, művészeti és civil szektorból. Ami nagyon fontos tapasztalat, hogy radikálisan más a tőlünk fogyasztóibb államok civiljeinek működése, intenciója, tempója. Sehol nem vagyunk hozzájuk képest se lehetőségek, se támogatottság szempontjából.

Keressük a nemzetközi partnerkapcsolatokat, akiknek a Retextil metodika és technika hasznára lehet mind a szociális foglalkoztatás, vagy az oktatás, vagy általánosan a zöld gondolkodás és terméktervezés területén, illetve társadalmi célú (közvetlen művészeti (locally engaged art)) érdeklődésű csoportokkal.

A Retextil egy technika, egy technológia, mely a háztartási textilhulladékból, ősi eljárásokat alkalmazva (fonás, szövés, hurkolás) előbb retextil fonalat, majd abból berendezési és használati tárgyakat készít. A Retextil technológia magyar találmány. A Retextil egy komplex foglalkoztatási és termelési rendszer, mely megváltozott munkaképességű embereket alkalmazva terápiás keretek közt közösségi tereket és berendezési tárgyakat, terápiás és divattermékeket hoznak létre. A tér elemei óriás puffok, térelválasztók, lámpák és installációk. Iskolák, szociális otthonok, kórházak tereibe kerülve segíthetik a helyi közösségi tér kialakítását és kedvelt berendezése, használható díszlete alkalmi kulturális rendezvényeknek.

Thiesz Angelina - ötletgazda, művészeti vezető
Retextil Alapítvány
retextil.hu